A fösvény, új szereposztásban

Az Unciklopédiából

„Maradt Buda, de hol a cash?”

~ Nemcsak egyszer volt Budán kutyavásár - népi rigmus

„Van Tarsolyában minden jó/Piros alma, mogyoró”

~ Mick Spring, a tavaszi mikulás
Március idusa körül vadul folyik a casting Moliere máig időszerű darabjának új szereposztására. A casting során a jelentkezők vetélkednek a Fösvény néhány sorának elmondásával. Nézzük csak:

"HARPAGON Várd kint az utcán, mert nem tűröm, hogy lecövekelsz a házamban, figyeled, mi történik és mindenből hasznot húzol.[1] Nem tűröm, hogy folyton egy kém ólálkodik körülöttem, egy átkozott spion, aki lesi minden lépésemet, felfalja a tekintetével mindenemet, amim van, és mindenütt kurkászik, hogy nincs-e valami ellopnivaló.

LA FLECHE Hogy a fenébe lopnám én meg magát? Maga meglophatatlan, hiszen mindent elzár és éjjel-nappal őrködik.[2]

HARPAGON Azt [3] zárom el, amit [4] jónak látok és akkor őrködök, mikor nekem tetszik. (Félre) Hát nem megmondtam, hogy ez egy spion[5], aki kilesi, hogy mit csinál az ember. Istenem, csak nem sejtett meg valamit a pénzemből?... Mondd csak, nem te vagy az véletlenül, aki azt terjeszti, hogy pénz van elrejtve nálam?

LA FLECHE Pénz van elrejtve magánál?[6]

HARPAGON Nem, te csibész[7], én nem ezt mondom. (Félre) Megőrülök!... Azt kérdem, hogy nem terjeszted-e véletlenül, puszta rosszindulatból, hogy van pénzem.

LA FLECHE Eh, mit számít nekünk, hogy van pénze vagy nincs pénze, mi így se, úgy se látunk belőle.[8]

HARPAGON Okoskodsz, mi? Majd én megtanítalak okoskodni. (Emeli a kezét, hogy képen törölje) Utoljára mondom: takarodj![9]


Lábjegyzetek[szerkesztés]

  1. Ha így folytatod, a házam látványát nem 10, de 30 évre titkosítani fogom!
  2. És állítólag kétharmados többsége van...
  3. értsd: azt a bankárt
  4. pontosabban: akit
  5. vagy legalábbis a méla Béla
  6. Harpagon: A fenébe ezekkel az oknyomozó újságírókkal!
  7. sajnáljuk, nem írhatunk csupán cs....-t, mert az csak álszent politikai korrektkedés lenne
  8. De legalább egyeztetnek velünk...
  9. Miniszterelnökökhöz méltó végszó, igaz?