Hónapok

Az Unciklopédiából



Magyarázat 1.[szerkesztés]

A hónap egy olyan képződmény, amikor egy egész napon keresztül havat láthatunk, hogyha kinézünk az az ablakon, már akinek telik olyanra. Ha valakinek nincs ablaka, akkor ki sem kell néznie rajta, elég ha valami lyukat talál a falon és rögtön nézegelődhet. Tök jó, nem?

Magyarázat 2.[szerkesztés]

A hónapot az idő mérésére is szokták használni. Minden hónapnak egy-egy jellegzetessége van. Régen a Hold alapján próbáltak valami hónapszerűséget kitalálni. Például kitaláltak olyat, amiben tizenhárom hónap volt egy évben. De milyen hülyeség! Rá is jöttek, hogy ez így nem jó, a tizenhárom túl sok. Több száz évbe tellett, ez van. Tizenkettő lett.

A hónap Magyarországon[szerkesztés]

Mint minden, nálunk ez is nagyon érdekes és érthetetlen volt. Eleinte kitaláltak mindenféle magyar nevet, de ezen ma már mindenféle magyar nevet. Aztán átvettük a latinból a máig is ismert hónapneveket. Azonban ezt a királyság, ööö, azaz a köztársaság vezetői nem tartották helyesnek. Először itt olvashatják az alkotmányban is szereplő hónapneveket, és a hozzátartozó magyarázatokat.

  • Zsanuár - Ez az év első hónapja, de ezt senki sem szereti, mert a beköszöntése jelzi, hogy mindjárt vége a szilveszteri bulinak. Túl sok volt a j betűs hónap, ezért kellett megváltoztatni a kezdőbetűjét. Jelzi, hogy a mindenkori kormányzat eredeti zsenialítása, milyen könnyen félresiklik.
  • Február - A második hónap. Régen nem szerették, ezért csak 28 napos. Most se szeretik, de mostmár azért, mert ilyenkor kevesebb a fizetés. Nem jutott senkinek se eszébe, hogy esetleg hosszabbítsuk meg a naptárreformmal együtt. Ezek már csak ilyenek...
  • Március - A tavasz első hónapja. Természetesen hamis az az állítás, hogy holmi görög, vagy római, vagy mittoménmilyen isten nevéből származik. Nyilvánvaló, hogy az egyik képviselő szerette a feleségét ... cicusnak hívni. A pártülésen meg amikor e részhez ért a telefonálásában: „Jó, hogy hívtál már cicus!”, ekkor bekapcsolták a mikrofonját és nyilván mindenkinek tetszett... Mellesleg ez az őrült tolvajok hónapja. „Sándor, József és Benedek zsákban (hozza vissza, amit ellopott).”
  • Áprcius - A tavasz második hónapja. Cseh eredetű szó. Jelentése: aprc=bolond; iuss=hónap. Na, még egy bolond hónap!...
  • Amájius - A balatoni szezon első hónapja. A képviselő beszélgetésének következő fázisában a feleség megkérdezi: „Mit főzzek?”[1] „A máj is jó” - jelzi a férj, de ez a fránya mikrofon, már megint elromlott. Mindegy, a képviselőtársaknak tetszett.
  • Viktorbánius - A balatoni szezon második hónapja. Jó, hát a június-júliust mindig összekeverték az emberek. Nem találtak más nevet...
  • Július - Az iskolaszünet első teljes hónapja. Sokat veszekedtek rajta, mert nem szerették Cézárt, aztán mégis megegyeztek.
  • Orbusztius - Az iskolaszünet második hónapja. Auguszus császárt még annyira sem szerették, így hát valakiről mégiscsak el kellett nevezni. O.V. magára vállalta. De kedves!
  • Navrember - Az új tanév első hónapja. Mindenki döntse el, hogy honnan származik, de arra ne gondoljon, hogy köze van Navracsis úrhoz. Ezt a hónapot különösen a fiatalok nem szeretik. [2]
  • Orbember - Az új tanév második hónapja. Kell O.V.-nak egy hónap ősszel is. Ez egyáltalán nem kétséges. Minden európai ország ezt teszi.
  • Nomárember - Az új költségvetés készítési folyamatának első hónapja. A hónap neve jelzi, hogy lassan már kéne írni a költségvetést.
  • Mikember - Az új költségvetés készítési folyamatának második hónapja. A hónap neve jelzi, hogy lassan el kell küldeniük az embereknek az ajándékot O.V.-nak.

Végkövetkeztetés[szerkesztés]

Magyarországon már csak két hónap van! Az első: ZMAJNN. A második: FÁVOOM Az egész világ ezt akarja lemásolni.


Láb.gif Ez a jegyzet: lábjegyzet! Nem szól senkinek, még annak se, akit érdekel. Szinte apróbetűs. Egyáltalán nem kell elolvasni.
  1. Ez jelzi, hogy - elvileg - tudott főzni
  2. Biztos nem szeretik a Navracsist.